A vörös sárkány barlang

-Tűzmanó sötét és romlott alkat!tudom,hogy csak a pusztítás öröme hajtja!

-Mire alapozod a feltevésed?- Kérdezem meg, azt ami a legjobban foglalkoztat. -Nem ismered a várost, és nem tudsz semmit az itteni életről. Honnan veszed, hogy azok, akikben lehet gonosz szándék fel fognak lépni a többiek ellen?
Szemem végig a beszélgetőpartneremen tartom, és a reakcióját figyelem.

-Talán még most béke van,de tudom,hogy hamarosan nagy csaták lesznek itt
*visszaváltozom*

-Ha az akit keresel hasonlóan ügyetlen nem lesz semmi baj a városban.- Jelentem, ki és közelebb megyek. Lassú léptekkel haladok Ganter felé, és néhány lépésre tőle megállok. Látszik, hogy nem tetszik neki, hogy legyőztem, de ez van. El kell, hogy fogadja.
-Gondolom, még mindig nem hiszed el, hogy nem lesz baj a városban, ha te nem vagy ott.- Szólalok meg ismét és tekintetem a város felé fordítom.

-Na jó!feladom

Ahogy először próbálok meg kibújni a szorításból Ganter elkap, így kénytelen vagyok ismét az erőmre támaszkodni. Ekkor egy fehér tigris alakját veszem fel, majd szinte azonnal visszaváltozom, így kicsusszanva a tigrishez igazodott szorításból, majd ismét távolabb megyek.
-Más ötlet?- Kérdezem halvány mosollyal arcomon, mely a távolságból adódóan nem látszik. Szemeimet végig Ganterra szegezem, és megpróbálom egy pillanatra sem elveszíteni, hogy merre mozdul.

-Harmadszor az igazi
*ismét a földhöz szegezem Tsubakit és mikor kibújna,gyorsan elkapom a másik ollóval*
-Nos ez nem jött be!akár el is ismerhetnéd a vereséget*mondom mosolyogva*

Ahogy a földhöz szegezett macskává változom, és kicsusszanok a szorításából. Könnyedén teszek meg nagy távolságot, majd visszaváltozok.
-Ez nem jött be.- Jelentem ki. -Akár el is ismerhetnéd a vereséget.

*átalakulok skorpióvá*
-Először is,elkaplak
*miest kimondtam ezt,máris a földhöz szegezem Tsubakit és az ollóimból nem tud szabadulni,de még a faroktüskét is rászegezem*

-Mihez fogsz kezdeni most, hogy ezt tudod?- Kérdezem meg, de mást nem áll szándékomban mondani.

-Értem

-Nehogy azt hidd, hogy nem érzem.- Szólalok meg, és ismét a beszélgetőpartneremre nézek. Kíváncsi vagyok, hogy hogy reagál erre.
-De nem csak nekok élnek a városban. Rengeteg más faj is ide verődött, és egymás mellett töltjük mindennapjaink.

-Ha te mondod!
*megrántom Tsubaki füleit,ami kicsit fáj neki*

-Gondolom már észrevetted a füleim. Ezeket nem csak úgy szórakozásból hordom.- Jelentem ki, majd mivel számítok rá, hogy kételkedni fog a szavamban még hozzáteszem.
-Ha nem hiszed el, akkor fogd csak meg.

-Neko?
-Az meg mi?

Egy pillanat alatt kikerülök a szorításból, és néhány lépés távolságban megállok. Halvány mosoly jelenik meg az arcomon.
-Ahogy látom nem is vagy olyan esetlen, de ez még korántsem elég, hogy rendesen elkapj. Egy nekot nem ilyen könnyű leszerelni.

-Ez nem lesz gond!
*telekinézissel magamhoz rántom a lányt és szorosan lefogom a karját*

-Valóban?- Szólalok meg, és közelebb lépek egy lépést.
-Teszteljük le, hogy mennyire vagy jó. Kapj el, ha tudsz.- Jelentem ki és egy szökkenéssel máris két méter a köztünk lévő távolság. -Ha el tudsz kapni elengedlek, máskülönben velem kell jönnöd.

-Nagy ereje van Tűzmanónak!én csak tudom!azt is,hogy ismeretlen helyen vagyok,de egyedül is boldogulok

-Azt nehéz lesz neki, hisz errefelé nem élnek esetlen emberek. Itt mindennapos ha valakinek különleges ereje van. Esetleg összeakadhat egy hozzám hasonló nekoval, és az könnyű szerrel végez vele. Esetleg egy vámpírba botlik bele, akinek hatalmas fizikai ereje van.- Magyarázom meg neki egy kicsit a helyzetet, de ahogy látom nem igen jártas az ilyenekben.
-Gondolom, hogy fogalmad sincs arról, hogy hol vagy.- Szólalok meg ismét.

-A neve Tűzmanó!minden bizonnyal pusztítani és ölni jött ide

-Miféle ellenségre gondolsz?- Kérdezek ismét. Rengeteg kérdésem lenne hozzá, de most csak a legfontosabbakat teszem fel.
-Mit gondolsz, mit akarhat itt?- Kérdezek ismét.

-Egy újabb ellenségemet kell elintéznem!valahogy tudom,hogy itt van valahol és tervez valamit
*kissé elegem lett a sok kérdésből*

-Persze, de mégis mit akarsz te itt?- Kérdeztem meg, még mindig érzelemmentes hangon. Szeretném tudni, hogy mi az oka annak, hogy ide jött és hogy miért ilyen más, mint mi.

*végre sikerül visszaváltoznom,ami meglepi Tsubakit*
-Így már megfelelőbb leszek,ha jól sejtem