Niigaki rezidencia

De alszok mélyen.

Megfogom Nana kezét, mert látom, hogy néha felriad, és rendszeresen cserélem a borogatást is a homlokán.

Majd mélyen elalszom és néha riadok fel.

Csak csendben térdelek Nana mellett. Hallom, hogy dúdol. Azonban nem értem a szándékot mögötte. Egy kicsit furcsállom, hogy még ilyen állapotban is ezt a dalt dúdolja.

Békésen fekszek és néha hallatszik hogy dúdolom de elhallgatok .

Felállok, és végigsimítok Nana arcán. Érzem, hogy még mindig nagyon lázas. hozok borogatást és egy tál vizet. A borogatáshoz használt kendőt a homlokára teszem enyhén nedvesen. Remélem, hogy hamarosan jobban lesz. Letérdelek mellé, és csak csendben figyelem.

Elalszom és még mindig izzadok és néha felköhögök.

-Most inkább pihenj. Nagy szükséged van rá.- Mondom Nanának, amikor elenged. Szeretném ha jobban lenne. Elég nehéz így látni.

Átölelem és gyengének érzem magam majd elengedem magam,és gyengén figyelem.

Ahogy Nana elkezdi dúdolni a dalunk egy kicsit meglepődöm, de megpróbálom elrejteni. Most a legfontosabb lenne, hogy meggyógyuljon. De nem tudom, hogy mi jár a fejében, így fogalmam sincs, hogy mit akar ezzel elérni.

Dúdolom a régi dalunkat de néha elhallgatok.

Csak csendben figyelem Nanát mellette térdelve. Aggódom az egészsége miatt. Nem tudom, hogy mi baja, és ez egy kicsit nyugtalanít. Szeretném, ha ismét egészséges lenne, de ehhez kell egy kis idő.

Eszegetek de elégé gyengén és még mindig nem vagyok prímán valamiért de eszem ahogy lehet.

Kimegyek a konyhába és összekészítek Nanának valami olyan ételt, mely most a legjobb neki. Vitaminban gazdag életeket készítek, majd kiviszem neki.
-Egyél amennyi beléd fér.- Aggódom miatta, de tisztában vagyok azzal, hogy most mi a legjobb gyógymód a számára.

Bólogatok,majd gyengén elengedem.

Hallom, hogy Nana hasa korog és úgy vélem, hogy éhes.
-Hozzak valamit enni?- furcsa melegséggel tölt el, hogy a hajam simogatja. Elég nehéz leírni.

Felébredek de nem mondok semmit csak simogatom az ikrem haját és néha korog a hasam és nézem hogy mi lehet magammal.

Nem tudom, hogy mit kellene tennem. Most teljesen el vagyok veszve. Szükségem van Nanára, hogy megtaláljam magam és azt az utat amit követnem kell.

Csak szuszogok.Szorítja a kezét.

Odatérdelek Nana mellé, és megfogom a kezét. Remélem, hogy ezzel megnyugtathatom.

Elalszok.És nagyon mocorgóm.

Leülök a nappaliban és csendben figyelem Nanát. Szeretném ha jobban lenne, de ehhez nem csak én kellek.

Rázom a fejem,Majd kicsit elpilledek.

-Nem bírsz már többet enni?- Kérdezem Nanát ahogy visszajövök.
-Akkor pihenned kell.

Eszem lassan. De nem bírom mindet és a kanapéra fekve leteszem az ennivalót.