Rock kocsma

Miután Ganter elment hazaindulok, és otthon bekötöm a sebeim. Persze a ruhám is lecserélem, és csak eztán indulok el az erdőbe.

*Felszállok, közben véletlenül a törmelék porhanyósabb része kisebb viharrá lesz és belepi Tsubakit*

-Én is odamegyek, de előbb csinálok valamit a sebeimmel. Ott találkozunk.- Jelentem ki, és el is indulok hazafelé.

- Rendben
- Akarsz jönni?
- Ha igen, tudni fogod, hogy merre találj

-Esetleg az erdő menedéket nyújthat egy ideig.- Szólalok meg, miután minden lehetőséget végigpörgettem. Nem tudok igazán más helyet.

- Értem, de fogalmam sincs, hogy lehetnék ismét emberi alakban
- Meg aztán, így nem maradhatok a városban
- Túl nagy vagyok sárkányként

-Talán a sárkány erejével egy ilyen töredéket is kaptál.- Nem tudok biztosat mondani, és találgatásokba nem szeretek bocsátkozni.
~Annyi biztos, hogy így nem maradhat a városban. Túl nagy felfordulás lenne. Találni kellene egy helyet, ahol elrejtőzhet.~ gondolom végig a dolgokat, és pörgetem végig az összes lehetőséget, ami felmerül bennem.

*Körbenézek magamon, és Tsubakinak igaza lett*
- Igazad van, de nem értem
- Csak skorpióvá tudok változni

-Esetlen nézz végig magadon.- Szólalok meg, és várom a reakcióját.

*Elgondolkozom Tsubaki kijelentésén*
- Szerintem nem mondasz igazat
- Nem vagyok képes a méretemet változtatni

-Nem én lettem kisebb, hanem te nagyobb.- Szólalok meg, és végigtekintek magamon. Tényleg csupa seb vagyok.
-Tényleg teli vagyok sebekkel.- Jegyzem meg magamnak halkan.

*Sikerül magamhoz térnem, és előre döntöm magam*
*A fejem ismét alig harmic centire van Tsubakitól*
- Mi történt veled?
- Valahogy kisebbnek tűnsz, és csupa seb vagy

Ahogy felnézek még éppen látom az előttem szétszéledő rózsaszirmokból álló falat. Nem tudom mire vélni a dolgot. Tudom, hogy valaki megvédett, de nem értem, hogy miért. Megpróbálok felállni, de a lábaim nem engedelmeskednek. Próbálok megnyugodni, és így már sikerül lábra állni. Elindulok Ganter felé, de lábaim még mindig nem engedelmeskednek tökéletesen, így lassan haladok.

*A lángcsóvám valahogyan egy, a semmiből előtermett rózsaszirom falba ütközik, majd megindul felém, és a találati erő átrepít az utcán, egészen egy épp lakatlan házba, amibe háttal csapódok bele, olyan erővel, hogy alig maradok eszméletemnél, viszont visszanyertem az öntudatomat*

Behunyom a szemem, és várnám, hogy elérjen a támadás, de nem történik semmi. Erre a tudatra a földre rogyok. Nem merek felnézni, így nem is tudom, hogy miért nem ért el a támadás.

- Hiábavaló kívánság
*tágra nyitom a számat, és belül máris begyullad a zöld láng, majd kilő, egyenesen Tsubaki felé*

-Esetleg visszaadhatnád a barátom.- Szólalok meg. Nem tudom, hogy mit fog ehhez a kijelentésemhez szólni, de reménykedem.

*A fejem Tsubakitól aig harminc centire van*
- Utolsó kívánság, kicsi Neko lány?

Hátrálni kezdek, hisz fogalmam sincs, hogy mit tudnék tenni, úgy, hogy nem sebesítem meg. Az agyam folyamatosan azon pörög, hogy mit is kellene most tennem, de semmi sem jut az eszembe. Végül egészen egy ház faláig hátrálok, és ott megállok. A hátam a falnak simul, és fogalmam sincs, hogy mit is tudnék tenni, így csak várom a következő lépését.

*Tsubaki felé fordul a fejem*
- TE! Te voltál az egyik, aki a barlangomban volt!
- Most meghalsz!
*Megfordulva a farkammal végigvágok a két alakon, majd tsubaki felé indulok el, cseppet sem barátságosan*

Ganter előtt egy energia lövedéket irányítok el, remélve, hogy így rám fog figyelni.
~Valamit tennem kell.~ Suhan végig agyamon egy pillanat alatt a gondolat. Másra nem is gondolok, innentől már inkább ösztönből cselekszem.

*Szárnyaim meglendülnek, majd a levegőben tartva a jobb szárnyam felső része kissé behajlik, zöld lángot okádok közvetlen a nő elé, ami berobban, a nő pedig az utca végén találja magát*
*A felém rohanó félóriásba pedig a jobb hátsó lábammal belerúgok egyet, majd négy lábra ereszkedem, megindulva mindkettejük felé*

Nem tudom, hogy mit kellene tennem, mikor Ganter sárkánnyá változik, de tudom, hogy valamit tennem kellene. A testem magától mozdul, és szinte pillanatok alatt a nő és a férfi előtt termek. Karjaim széttárom, hogy egy kicsit jobban figyelemfelkeltőbb legyek.
-Nem szabad bántanod őket!- Szólalok meg határozottan, bár nem tudom, hogy milyen erdeményt érek el.

*A páncél jól láthatóan bugyogni kezd, majd a földreesek*
* Tsubakit körbeveszi a nő és a félóriás*
*Hirtelen mind a hárman odébb repülnek, és mostmár egy nagy zöld sárkány vagyok*
*Tekintetemet a nőre és a férfira szegezem, majd a szemem vészjóslóan nyílik fel*

A hátulról érkező támadást még sikerül kivédenem, de mikor a nő felém hajítja Gantert már nem tudok elég gyorsan reagálni, és ellők. Persze a fal állít meg. Érzem a kezemben a hasogató fájdalmat, de nem törődök vele.
-Jól vagy?- Kérdezem Gantert. Nem tudom, hogy milyen sérüléseket is szenvedtem el pontosan ettől, de nem is igazán érdekel.