Városi piac

Chloe felreppen a vállamról, és int, hogy kövessük őt. Tudom, hogy talált egy olyan helyet, ahol nem fognak megzavarni minket. Chloe mindig is jó volt az ilyenekben.
-Szeretnélek jobban megismerni.- Mondom Roseliának, és megfogom a kezét. Magammal húzom, és követem Chloét.
-Chloe talált egy jó helyet.- Hangomban most is csak üresség cseng. Hátrapillantok Roseliára és halványan elmosolyodom. Chloe pedig megerősítés képpen hátranézve bólint egyet. -Bízz bennem.- Mondom halvány mosollyal az arcomon, és tovább követem Chloét az iskola felé. Bevezet minket az egyik terembe.

-Hát nem tudom melyik hely az amit kevésbé zargatnak.
Mikor észreveszi nem nagyon figyelek. Mikor mondja hogy szeretne beszélni velem meglepődöm.
-Miről szeretne a kedves úrficska.-kicsit jómódúan kérdezem.

Észreveszem, hogy Roselia nincs valami jól. Már feltűnt, hogy vámpír, így talán tudok neki segíteni.
-Egy olyan helyre gondoltam, ahol nem zavarnak meg minket.- Hangom üresen cseng. már megszoktam, hogy ilyen hangnemben beszélek mindenkivel, így már nem tudok érzelmeket szőni hangomba. Chloe persze hozzászokott ehhez, ám a többi embernek ez furcsa lehet.
-Szeretnék veled egy kicsit beszélgetni.- Próbálom elhitetni Roseliával, hogy semmi hátsó szándékom nincs. Tényleg nincsenek hátsó szándékaim, de szeretnék segíteni ami ellen tiltakozhat.

-Van az erdő akkor a folyópart.-Kicsit gyengén elindulok néha eldőlök,és hátra esek.Közbe a kezemet harapom és tisztara látszik gyenge vagyok.Vámpír létemre nem vadászok emberre de kéne.

Erre hirtelen nem tudok felelni, de Chloe hamarabb feltalálta magát, mint én.
-Kezdhetnénk azzal, hogy egy olyan helyet mutatsz ahol sok a növény.- Hangja most is halk volt, de magabiztosan csengett. Tudtam, hogy ezzel, most megmentette a helyzetet. Örültem neki, hogy ilyen gyorsan kapcsolt helyettem is.
-mondjuk jobb lenne egy olyan helyet keresni ahol egy kicsit könnyebben jár a levegő.- Hangom érzelemmentes volt, de elmosolyodtam, hogy egy kicsi bizalmat kicsikarjak Roseból. Szerettem volna jól kijönni vele, de ő elég közönyösen kezelt, így nekem kellett lépnem valamit. A lehető legjobb kapcsolatot akarom kiépíteni mindenkivel, még akkor is, ha nekem kell kezdeményeznem.

Megvárom, míg lezajlik előttem a jelenet. Csendben kivárom a végét, Chloe egyre érdeklődőbb lesz, és ez egy kicsit nyugtalanít.
-Szeretném, ha megmutatnád a környéket.- Szólalok meg, miután a nemrég érkezett férfi arrébb áll. Furcsállom, hogy a velem szemben álló lány olyan közönyös valakivel. Ilyet még nemigen láttam. Szemem a Rose-ként bemutatkozott lányon tartom, nem áll szándékomban levenni róla a szemem, mert valahogy úgy érzem, hogy nem az az egyszerű ember.

-Miféle útba igazítás.-Hirtelen látok valami ismerős arcot de meglepődve nézek arra.
~De hisz az nem lehet ő? Vagy igen?-Kicsit idegesen szemlélem a távolba egy férfit aki hasonlít a bátyámra, valóban ő vagy nem azt nem tudom.Hirtelen erre fordul és látom hogy ő az a haja rózsaszínes és fehéres de mit keres és nincs rajta csukja.
-Roselia?-Ordítja a nevem,de nem figyelek rá.
-Mit szeretnél tőlem te fiú és a tündéje miféle útba igazítást szeretnétek?
Egyre közelebb jön. Nem érdekel.
-Roselia?Te vagy az?-Kérdezi a fiú előtt.
-Nem én nem igaz a nevem Rose de szerintem összetéveszt az úr.
-Hasonlítasz rá de ha nem ő akkor elnézést-Tovább áll és elmegy.

-Szeretnék egy kis útbaigazítást kérni.- Hangom érzelemmentes. Végig a lányon tartom a szemem, és nem áll szándékomban másképpen tenni. Kinézetre biztos idősebb, mint amennyinek én kinézek. Nem akarom, hogy magázzon, és szeretném, ha nem használna semmilyen megszólítást, de nem fogom ezt megmondani neki, hiszen éppen csak megállítottam.
-A csuklyád nem én löktem le, hanem a szél. Ha kérhetlek ne fogd rám, azt amit nem én teszek.- Hangom most is unottan cseng. Chloe továbbra is csendben figyeli a lányt, de ahogy látom nem akar megszólalni. Nem tudom, hogy mi köti le benne ennyire, de most nem fogom tőle megkérdezni. Szeretnék végre visszajutni oda ahonnan indultam, és ez sajnos nekem és Chloénak nem megy jelen helyzetben.

Ahogy megfog megijedek a szemembe nézve gyorsan elfordulok.
-Mit akarsz úrfi?-idegesen nézem a csukját visszavesszem.
-Kérem a csukját ne lökje le-Kicsit poros az arcom.

Ahogy a lány nekem ütközik egy kissé megbillen, és én gyorsa elkapom. Lehet azonban, hogy ebből semmit nem vett észre. Elkapom a karját még mielőtt tovább mehetne, és könnyed mozdulattal magam felé fordítom. Egy könnyed széllökés miatt a csuklya leesik a fejéről.
-Szeretnék egy kis segítséget kérni.- Hangom most is közömbös. A lány kezét még mindig fogom, és nem is áll szándékomban elengedni. Egy kissé aggaszt az a gondolat, hogyha elengedném akkor elfutna. A lány szemébe nézek, és kérő pillantást vetek felé. Remélem, hogy hajlandó lesz a segítségemre lenni.
Chloe a vállamon ülve figyeli csak az eseményeket. Ahogy én látom valamiért érdeklődést mutat a lány iránt, és ez is befolyásolta részben a döntésem.

Neki megyek a fiúnak:
-Óh elnézést nem akartam.
Látom a tündért de nem nagyon érdekel majd a csuklyámat felvéve megyek tovább.

Chloeval a vállamon sétáltam a városban, és ide keveredtem. Nem igazán tudom, hogy merre tartok. Sajnos fogalmam sincs arról, mi merre van. Ebben sajnos Chloe sem tud segíteni. nem tudok mit kezdeni magammal, így a piac közelében leülök egy padra.
-Merre lehet a szállásunk?- Kérdezem kissé tanácstalanul Chloét, ám ahogy én látom ő is olyan tanácstalan, mint én.
-Sajnos nem tudom megállapítani. Itt túl sok az ember.- Chloe most is halkan szólalt meg, így szinte alig hallottam meg, hogy mit is válaszol. Körülöttünk nagy volt a nyüzsgés és ez egy kicsit zavart is.
-Tényleg sokan vannak itt.- Helyeselek, és ezzel be is szüntettük a beszélgetést.

Sétálok egymagamban és az idő is éppen kellemes

....